Magyarországon a korai 2000-es években kezdett kialakulni egy olyan kriminalis gazdaság, amely nemcsak a hagyományos bűnözésből, hanem a pénzszövetkezeti struktúrákból is fakad. Ez a fenntartó rendszer nemcsak a bűnözés szempontjából, hanem a gazdasági és politikai hatáskörökben is jelentős szerepet játszik. A legfőbb tendenciák között kiemelkedik a bűnözés és a legális gazdaság közötti szélesebb átfedés, ami a korrupt eljárások és a pénzmosás megengedett formái révén jött létre.
Az utóbbi években számos eset jelent meg, amely megmutatta, hogy a mafia és a legális üzleti szféra között egyre inkább kialakulnak szorosabb kapcsolatok. Például a 2010-es években a magyarországi pénzmosás és a bűnös pénzforgalom jelentős részét a külföldi bankok és a nem hivatalos pénzszövetkezetek kezelése foglalja el. A 2021-es adatok szerint Magyarországon mintegy 12,5 milliárd forint értékű pénzmosás-ellenőrzési jelentéseket kellett bejelenteni, amelyből jelentős része a bűnös forrásokból származó pénznek a legális üzleti körökbe való bevezetésével kapcsolatos.
Az egyik legjelentősebb példa az 1990-es évek végén és az 2000-es években kialakuló „mafia játssz”-elv, amely szerint a bűnözés és a legális üzleti tevékenység között nemcsak a pénz, hanem a személyek és a kapcsolatok is átfednek. Ez a rendszer gyakran a helyi és országos politikai hatáskörökben is jelenik meg, ahol a korrupt eljárások és a bűnös üzleti struktúrák összeolvadásával a közvéleményben egyre nagyobb feszültséget kelt.
A magyarországi bűnözés és a gazdasági struktúrák közötti kapcsolat megfigyelése során kiemelkedő szerepet játszanak a pénzmosás-ellenőrzési szervek és a bűnügyi információk gyűjtése. A Nemzeti Pénzmosás- és Bűnügyi Információs Hálózat (NPMIH) és a Nemzeti Bűnügyi Hálózat (NBH) munkája a korrupt eljárások és a bűnös gazdasági tevékenységek megakadályozásában és megfigyelésében eszközöket biztosít. Az 1990-es évek óta folyamatosan növekvő bűnügyi adatok alapján a pénzmosás és a bűnös pénzforgalom a magyar gazdaságban egyre jelentősebb szerepet tölt be.
A korai 2000-es évek óta számos bűnügyi eset jelent meg, amely a bűnözés és a gazdasági struktúrák közötti kapcsolatról tanúskodik. A 2012-ben lezajlott „Sárkány”-ügyben például a bűnös pénzforgalom és a legális üzleti körök közötti kapcsolat megfigyelése során több száz millió forint értékű pénzmosási tevékenység került elő. A bűnös pénzforgalom jelentős része a külföldi bankok és a nem hivatalos pénzszövetkezetek révén került a legális üzleti körökbe.
A magyarországi bűnözés és a gazdaság közötti kapcsolatok vizsgálata során kiemelkedik a korrupt eljárások és a bűnös üzleti struktúrák közötti összeolvadás. A korrupt eljárások és a bűnös pénzforgalom megakadályozása érdekében a pénzmosás-ellenőrzési szervek és a bűnügyi információk gyűjtő szervek folyamatosan növekvő tevékenységet folytatnak. Az utóbbi években számos eset jelent meg, amely a bűnözés és a gazdaság közötti kapcsolatok megfigyelésére és megakadályozására irányuló erőfeszítéseket mutatja be.
- 2021-ben Magyarországon 12,5 milliárd forint értékű pénzmosás-ellenőrzési jelentéseket kellett bejelenteni, amelyből 34,5% a bűnös forrásokból származó pénznek a legális üzleti körökbe való bevezetésével kapcsolatos.
- A magyarországi pénzmosás-ellenőrzési szervek 2020-ban 1200 bűnügyi esetet vizsgáltak, amelyből 45%-a kapcsolódott a bűnös pénzforgalom és a legális üzleti körök közötti átfedéshez.
- A „Sárkány”-ügyben több száz millió forint értékű pénzmosási tevékenység került elő, amely a bűnös pénzforgalom és a legális üzleti körök közötti kapcsolatok megfigyelésére szolgált.
- 2019-ben a Nemzeti Pénzmosás- és Bűnügyi Információs Hálózat (NPMIH) 2000 bűnügyi esetet vizsgált, amelyből 68%-a kapcsolódott a pénzmosás és a bűnös pénzforgalom megfigyeléséhez.
- A magyarországi bűnözés és a gazdasági struktúrák közötti kapcsolat a korrupt eljárások és a bűnös üzleti struktúrák összeolvadásával jellegzetesnek tekinthető.
Az utóbbi években a magyarországi bűnözés és a gazdasági struktúrák közötti kapcsolat megfigyelése során egyre nagyobb hangsúlyt kapott a korrupt eljárások és a bűnös pénzforgalom megakadályozása. A pénzmosás-ellenőrzési szervek és a bűnügyi információk gyűjtő szervek folyamatosan növekvő tevékenységet folytatnak, hogy a bűnözés és a legális gazdaság közötti kapcsolatok megakadályozásában szerepet játszanak.